Nem, a szabályok nem mindenütt azonosak. A Benelux-védjegy vagy az Uniós védjegy egy meghatározott, harmonizált területen nyújt védelmet, de amint ezen a területen kívülre lépnek — például az Egyesült Királyságba, az Egyesült Államokba vagy Svájcba — más nemzeti szabályok érvényesülnek. Minden ország maga dönt arról, hogyan vizsgálja a védjegyeket, meddig tart az ellenzési határidő, szükséges-e helyi képviselő, és hány év után kell meghosszabbítani.
Ez nem jelenti azt, hogy minden ország esetében teljesen elölről kell kezdenie. A madridi Protokollon keresztül Benelux-védjegyéből vagy Uniós védjegyéből egy nemzetközi bevitelezési eljárást indíthat be, amelyet ezt követően az egyes kijelölt országok elbírálnak. A "nemzetközi" itt azonban főként egy bevitelezési útvonalat jelent; a substantív vizsgálat továbbra is nemzeti marad, az adott ország jellemzőivel.
A vizsgálat az iroda szerint eltérő
A BOIP és az EUIPO egy bevitelezési eljárást nem vizsgálnak meg eleve harmadik felek korábbi védjegyei alapján; az abszolút alapokon — például megkülönböztetési képesség és leírásosság — tesztelik, és az idősebb védjegy tulajdonosára bízzák az ellenzés megindítását. Más országok másként járnak el. Az Európán kívüli néhány iroda valóban aktívan vizsgálja a meglévő védjegyekkel való félreértésre okot adó hasonlóságot, és emiatt egy korai szakaszban elutasít egy bevitelezési eljárást, anélkül, hogy ellenzésre szükség volna. Ez megváltoztatja, mit ér az előzetes ütközésvizsgálat: a Benelux és az EU-n belül jó képet ad a kockázatról, egy ambtshalve vizsgálattal rendelkező országban az eredmény részben az adott iroda vizsgálójának kezében van.
A határidők nem szinkronban futnak
A publikáció utáni ellenzési határidő országonként eltérő, és ez az eljárás időtartamára is igaz. Ahol az egyik bejegyzés néhány hónap alatt kész lehet, ott egy másik bevitelezési eljárás hosszabb időn át tart, saját pillanatokkal, amikor reagálnia kell. Aki több országban futtatja védjegyét, ezért nem egy, hanem több időzítőt tart számon, mindegyiknek saját ritmusával. Ugyanez a logika vonatkozik a meghosszabbításra is: a Benelux-védjegy vagy az Uniós védjegy esetében ismert tízéves időszak szokásos, de nem mindenütt magától értetődő, és a meghosszabbítás bejelentésének módja is eltérő.
A képviselet nem mindenütt önkéntes
A Benelux-on és az EU-n belül egy vállalkozó, akinek az Unióban nincs állandó lakó- vagy letelepedési helye, néha még maga is bejelentkezhet; más helyeken egy helyi képviselő kötelező, amint ön nem rendelkezik telephellyel abban az országban. Ez pontosan az a pont, ahol a marcai.eu által alkalmazott irányított önjegyzés eléri a határát: a Benelux és az EU esetében saját maga regisztrál a BOIP vagy az EUIPO saját fiókján keresztül, egy részletesen elkészített dossziéval. Amint egy bevitelezési eljárás azon a területen kívüli országot érinti, és helyi kötelező képviselet szükséges, az az adott országban jogosult védjegygondnok feladata, nem pedig a Benelux-hoz és az EU-hoz készült platform feladata.
Használat és annak bizonyítéka
Az is eltérő, hogy szükséges-e bizonyítania a védjegy tényleges használatát, és mikor. Egyes országok már a bevitelezéskor nyilatkozattételt kérnek az használatról vagy a használati szándékról; mások, mint a Benelux és az EU, csak akkor veszik figyelembe, ha egy harmadik fél vitatja a használatot. Aki használat nélkül tart meg egy védjegyet, ezért nem mindenütt azonos kockázattal jár azonos időpontban.
Mit jelent ez az ön dossziéja szempontjából
A gyakorlati következmény az, hogy egy olyan védjegy, amely a Beneluxban vagy az EU-ban jól előkészített, nem nyújt automatikusan ugyanolyan védelmet, amint átlépi az adott terület határát. A Benelux és az EU esetében maga a folyamat egyszerű marad: az ütközésvizsgálat, az osztályok kiválasztása és a marcai.eu-n keresztül előkészített és önmaga által benyújtott bejelentés. Ha először szeretné megnézni, hogyan áll a neve a két nyilvántartásban, akkor néhány kérdésben közvetlen jelzést kaphat. Amint a Beneluxon és az EU-n túl is gondolkodhat, javasolt minden ország esetében ellenőrizni, hogy mely hivatal illetékes és szükséges-e helyi képviselő; ez egy olyan védjegybiztos tanácsához tartozik, aki abban az országban működik, nem az irányított önbenyújtáshoz.
Szeretné először rendbe szedni az alapjait, mielőtt más országokra gondolna? Nézze meg hogyan készül elő egy bejelentés a Beneluxban vagy az EU-ban, vagy olvassa el honnan származnak az adatok az ütközésvizsgálatunkban. Az irányított önbenyújtás keretébe tartozó és nem tartozó kérdéseket itt gyűjtöttük össze: a gyakran feltett kérdések válaszaiból.
Van egy védjegye, amelyet a Beneluxon és az EU-n kívül is szeretne védelemben részesíteni? Kezdje az ingyenes védjegyellenőrzéssel, hogy megtudja, hol áll az adott terület keretében, majd beszéljen a lépésről egy másik országban illetékes védjegybiztos.